Az iskolánkra vonatkozó első adat az 1767-es iskolalátogatási jegyzőkönyvben található. Ekkor a falu kántortanítója Bessenyei József volt. A káli iskola úgynevezett triviális iskola volt, vagyis alsó fokú elemi iskola, mint akkor a falusi iskolák túlnyomó többsége. Ebben az iskolatípusban a hit-és erkölcstan alapelveit, valamint írást, olvasást és számolást tanítottak a gyerekeknek. 1772-ben hetente csak kétszer volt tanítás.

1851-ben a káli iskolában egy osztály, két tanító és 160 tanuló volt. 1857-ben a felsőbb világi hatóság új kántori lakást és két tantermet építtetett a község költségén. Az iskola neme plébániai volt, foka alsó elemi, védnöke a község. Ebben a két tanteremben folyt a tanítás naponként délelőtt és délután, egy tanító és egy segédtanító által. A hittant a helybeli plébános oktatta. A két tanteremben 1952-ig folyt a tanítás, amikor is azokat nevelői lakássá alakították át.

1879-től az addig egy osztályba járó összes tanulót három osztályra bontották: vegyes osztály, fiúosztály, leányosztály. Az 1868-as népiskolai törvényben előírt hatosztályos népiskolát a községben csak 1895-től tudták megvalósítani.

A tanulók létszámának növekedése, valamint az iskolába járás rendszeresebbé válása szükségessé tette új tantermek létesítését. Erre került sor 1892-ben és 1928-ban. Az utóbbi két tantermet államsegély igénybevételével, a Klebersberg-féle iskolaépítő akció keretében létesítették.

1927 nyarán az elöljáróság levelet intézett Klebersberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszterhez, amelyben kérték, hogy támogassa községünkben egy polgári iskola felállítását. A miniszter 1929. október 16-án hozzájárult ahhoz, hogy Incze Éva polgári iskolai tanárnő Kál községben magánpolgári fiú- és leányiskolát fenntarthasson. Ezáltal lehetőség nyílott a Tarna völgyén fekvő községek gyermekeinek középfokú iskoláztatására.

1940-ben elkezdtek egy új, két tantermes iskola építését. Ekkorra már négy épületben folyt az oktatás. A második világháború alatt az összes tanterem és tanítói lakás megrongálódott, melyeket azonban 1945 folyamán újjáépítettek.
1948 júniusában a helybeli római katolikus népiskolát is államosították, melynek igazgatója Patkó Lajos lett. Ekkor szüntették meg a magán polgári iskolát, illetve átalakították általános iskolává.

Az 1950-es évek elején Kálban óvónőképzőt létesítettek, amelyet azonban az 1950-es évek közepétől gimnáziummá szerveztek át. Az 1953/54-es tanévben egyemeletes épületet építettek az óvónőképző és a gimnázium céljára. Ez lett a mai Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola épülete. A gimnázium az 1968/69-es tanévtől fokozatosan megszűnt (Füzesabonyba helyezték át), a felszabaduló tantermeket az általános iskolai tanulók, illetve az iskolai napközi kapta meg.

Ma 16 tanteremben, 2 számítástechnika szaktanteremben folyik az oktatás. 5. osztálytól emelt óraszámban angol nyelvet, 6. évfolyamtól második idegennyelvként német nyelvet tanulhatnak a tanulók.